SZC logo

Miskolci Szakképzési Centrum

OM kód: 203060/004 | 3527 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán út 7.

Intézmény logo

Miskolci Szakképzési Centrum Bláthy Ottó Villamosipari Technikum

  • Hírek
  • Közérdekű adatok
  • CLASSROOM
  • KRÉTA E-NAPLÓ

SZMSZ


Szervezeti és Működési Szabályzat

Intézményünk szervezeti és működési szabályzata határozza meg az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket.
A szervezeti és működési szabályzat a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (Szkt) és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020.(II.7.) Kormányrendelet (Vhr) alapján készült.


1. Az intézmény működési rendje


1.1. Munkavégzéssel kapcsolatos általános szabályok


Az intézmény a munkavállalók felvételekor munkaszerződésben határozza meg, hogy az alkalmazottat milyen munkakörben, milyen feltételekkel és milyen mértékű alapbérrel foglalkoztatja. A munkavégzés teljesítése az igazgató kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok, a munkaszerződésben valamint a munkaköri leírásban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkafeladatokat az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, köteles a hivatali titkot megtartani.


Hivatali titoknak minősülnek:

  • a tanulók személyes adatai,
  • a tanulók felvételével kapcsolatos információk a hivatalos döntés megszületéséig,
  • vizsgafeladatok,
  • vizsgaeredmények a vizsgaszabályzatok előírásának megfelelően,
  • a dolgozók személyes adatai a személyiségvédelemnek megfelelően.


A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül.


1.2. A munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje


A munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjéről szóló részletes szabályozást a Miskolci Szakképzési Centrum 3/2020 számú kancellári utasítása tartalmazza.
Az igazgató munkáltatói jogkört gyakorol az intézmény alkalmazottai felett a munkaviszony létesítésének, megszüntetésének valamint a munkavégzés helyének meghatározása kivételével:

  • javaslattétel az igazgatóhelyettes személyére az oktatói testület véleményezési jogának megtartása mellett,
  • javaslattétel teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatásra, határozott vagy határozatlan idejű jogviszony létesítésére,
  • munkáltatói igazolások, éves adóigazolások aláírása,
  • munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat beutalásának aláírása,
  • a nem oktató munkakörben alkalmazottak munkaköri besorolása,
  • a oktatói minősítő vizsga, illetve -eljárás során a szakképző intézményi bizottsági tag delegálása,
  • szabadság engedélyezése az elfogadott szabadságolási terv alapján,
  • jogszabályban meghatározott, munkáltatói mérlegelést nem igénylő esetben a fizetés nélküli szabadság engedélyezése,
  • helyettesítés elrendelése, készenlét, ügyelet elrendelése,
  • távollét engedélyezése,
  • munkaköri leírások elkészítése,
  • a munkavégzés ellenőrzése, értékelése, teljesítményértékelés,
  • a munka szervezése, a munkavégzésre vonatkozó utasítás kiadása,
  • javaslattétel az éves továbbképzési terv szerint a továbbképzésen való részvételre,
  • javaslattétel a kancellárnak a túlmunkáról, illetve a helyettesítés elrendeléséről,
  • belföldi kiküldetések engedélyezése a kancellár egyidejű tájékoztatása mellett,
  • javaslattétel a főigazgató felé a szakképző intézményi dolgozók jutalmazására, és kitüntetésére,
  • javaslattétel a főigazgató felé, a dolgozói kedvezmények, juttatások tárgyában.

1.3. A tanulók, az alkalmazottak és a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje


Az iskola nyitva tartásának rendje

Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől-péntekig reggel 600 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 2000 óráig tart nyitva.
Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – kivéve, ha rendezvény van – zárva kell tartani. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az igazgató ad engedélyt.

A vezetők iskolában való benntartózkodásának rendje

Szorgalmi időben az iskola nyitva tartása idején belül reggel 730 és délután 1600 (péntek 1430) között az iskola igazgatójának vagy igazgatóság egy tagjának az iskolában kell tartózkodni. A vezetők bent tartózkodásának rendjét a munkaterv tartalmazza.
Amennyiben az igazgató vagy a vezetőség tagjai közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, akkor az esetleg szükséges intézkedések megtételére az oktatói testület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozó tudomására kell hozni.


A tanulók és a pedagógusok iskolában való benntartózkodásának rendje

Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 700 és 1900 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek 10 percesek, kivéve a harmadik tanítási óra utáni szünetet, mely 15 perces.
Tanórán kívüli foglalkozásokat a tanítási órák után 1600 óráig lehet megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet.
Az iskolában 730-tól a tanítás megkezdéséig, és az óraközi szünetek idején oktatói és diákügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a Házirend alapján a tanulók magatartását, az épület rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni.
Az iskolában egyidejűleg 4 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra, az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre tejed ki:

  • második és első emeleti folyosók,
  • földszinti folyosók, udvar,
  • vezető ügyeletes.

A tanuló a tanítási órák idején csak az osztályfőnöke (annak távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek) engedélyével hagyhatja el az iskola épületét.
A tanulók iskolai tanítási órákról vagy az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradás igazolására köteles szülői, vagy orvosi igazolást leadni. A hiányzást a szülő előre kérvényezheti, vagy a tanuló utólag igazolhatja orvosi igazolással. A tanulók hiányzásaival kapcsolatos előírásokat az iskolai Házirend részletesen tartalmazza.

Szorgalmi időben a nevelői és tanulói hivatalos ügyek intézése az igazgatási irodában történik.

Félfogadási idő:

  • Hétfőtől-csütörtökig  7,30-8,00; 13,30-15,30
  • Pénteken:  7,30-8,00; 12,30-13,30

A tanítási szünetekben az ügyek intézése külön ügyeleti rend szerint történik, melyet az iskola igazgatója határoz meg, és amelyet a szülők, a tanulók és a pedagógusok tudomására kell hozni.

Az iskola épületeinek és helyiségeinek használatát az iskolai Házirend szabályozza.
Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:

  • az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
  • az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
  • a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért.

A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést.

Az iskola egész területén tilos dohányozni!

Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit indokolt esetben és írásbeli kérelem alapján az iskola igazgatójának engedélyével és átvételi elismervény ellenében lehet az iskolából kivinni.

Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója vagy megbízottja felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól, és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze.

Az alkalmazottak iskolában való benntartózkodásának rendje

A pedagógusok az iskola igazgatója által jóváhagyott órarend szerint tartózkodnak az intézményben. Ehhez hozzátartozik az órákra való felkészülés, a tanulók értékelésével kapcsolatos tevékenységek, az iskolai rendezvények, értekezletek ideje is, valamint minden olyan időtartam, amit az iskola igazgatója megbízásából az intézményben kell tölteni.

A nem pedagógus alkalmazottak a munkaköri leírásukban meghatározott munkaidő szerint tartózkodhatnak az intézményben. Ehhez hozzátartozik minden olyan időtartam, amit az iskola igazgatója megbízásából az intézményben kell tölteni.

A munkavégzés dokumentálása:

  • A pedagógusok a tanítási órák, az egyéb foglalkozások és a helyettesítések teljesítését az elektronikus naplóba való naponkénti beírással dokumentálják.
  • A felügyelő tanári feladatok ellátását a vizsgákon vezetett jegyzőkönyv aláírásával dokumentálják.
  • Az országos kompetenciamérésen való felügyeletet a jegyzőkönyv aláírásával és az elektronikus naplóba való beírással dokumentálják.
  • A könyvtáros tanár és az irodai alkalmazottak, a technikai dolgozók a munkaidejükről naponta jelenléti ívet vezetnek.

1.4. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel

Az intézmény területére történő belépés és benntartózkodás rendjének kialakításakor biztosítani kell:

  • az intézmény zavartalan működését,
  • a nevelő- es oktatómunka nyugodt feltételeit,
  • a tanulók védelmét,
  • az intézmény vagyonmegóvását.

Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és tanulókon kívül csak hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak.
Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi, a belépni kívánók számára megadja a szükséges útbaigazítást.

Az iskola helyiségeit külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Külső használók csak az írásbeli megállapodásban rögzített időben, és az abban engedélyezett helyiségekben tartózkodhatnak az épületben.

A tanítás rendje szerinti utolsó tanítási óra, szakkör, egyéb foglalkozás, valamint - 20 óra között csak portaszolgálat működik, az intézmény területén csak vezetői engedéllyel tartózkodhatnak idegenek. A tanítási idő alatt a portás munkáját tanulói ügyelet is segíti. 20 óra után csak előzetes igazgatói engedéllyel lehet az intézményben tartózkodni. Munkaszüneti napokon az igazgató vagy helyettes vezető engedélyével lehet az iskolába belépni. A portás kötelessége az intézmény nyitása – zárása, a biztosító berendezések kezelése, a kulcsok kiadása, az iskolába érkezők tájékoztatása.
Kötelessége továbbá, hogy a portán levő jegyzetfüzetbe rögzítse a rongálásokat, rendkívüli eseményeket.
Az iskolával jogviszonyban nem álló személyek csak a portaszolgálat engedélyével léphetnek be az épületbe.
Az iskola helyiségét bérlő személyek előzetes szerződéskötés után jöhetnek be az épületbe. A bérelt helyiségeket a portás nyitja ki és a foglalkozások végeztével a portás zárja be.
A portaszolgálat a kiadott kulcsokról napi nyilvántartást vezet. A kulcs átvételét és visszaadását aláírással kell elismerni.

2. A belső ellenőrzés rendje

2.1. Az intézményben folyó belső ellenőrzés szabályai

Az iskolai belső ellenőrzés feladatai:

  • Biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését.
  • Segítse elő az intézményben folyó oktató és nevelő munka eredményességét, hatékonyságát.
  • Segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését.
  • Az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről.
  • Tárja fel és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt.
  • Szolgáltasson megfelelő mennyiségű adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei:

  A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult:

  • az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni,
  • az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni,
  • az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni,
  • az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni.

  A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles:

  • az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni,
  • az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni,
  • az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével,
  • az ellenőrzéssel kapcsolatos dokumentumokat elkészíteni és azokat a megbízónak határidőre átadni,
  • hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni.

Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei:

  Az ellenőrzött dolgozó jogosult:

  • az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni,
  • az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez.

  Az ellenőrzött dolgozó köteles:

  • az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni,
  • a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni.

A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai:

  • Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásban, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni.
  • Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatni kell.
  • Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri.
  • Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőknek:
    o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét,
    o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőrizni kell.

A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik:

  Igazgató

  • Ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek.
  • Elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát.
  • Összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet.
  • Ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját.
  • Ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok betartását.
  • Felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett.
  • Folyamatosan ellenőrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a műszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását.
  • Ellenőrzi az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket, a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását, a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását,
  • Folyamatosan ellenőrzi a hozzá tartozó dolgozók szabályszerű munkavégzését, munkafegyelmét.

  Igazgatóhelyettesek

  Folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók oktató-nevelő és ügyviteli munkáját, ennek során különösen:

  • a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét,
  • a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét,
  • a pedagógusok adminisztrációs munkáját,
  • a pedagógusok oktató-nevelő munkájának módszereit és eredményességét,
  • a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát.

  Munkaközösség-vezetők folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok oktató-nevelő munkáját, ennek során különösen:

  • a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket,
  • a pedagógusok által megtartott órákat,
  • az oktató és nevelő munka eredményességét (tantárgyi mérésekkel).

Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős.
A belső ellenőrzés az intézmény céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az intézmény kockázatkezelési, valamint ellenőrzési és irányítási eljárásainak eredményességét.

2.2. Az oktatói munka belső ellenőrzésének rendje

A pedagógiai (oktató és nevelő) munka belső ellenőrzésének feladatai:

  • Biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, a helyi tanterv valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését.
  • Segítse elő az intézményben folyó oktató és nevelő munka eredményességét, hatékonyságát.
  • Az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről.
  • Szolgáltasson megfelelő mennyiségű adatot és tényt az intézmény oktató és nevelő munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

  Az oktató és nevelő munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:

  • igazgató,
  • igazgatóhelyettesek,
  • munkaközösség-vezetők.

  Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.
Kiemelt ellenőrzési szempontok az oktató-nevelő munka belső ellenőrzése során:

  • a pedagógusok munkafegyelme,
  • a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,
  • az oktató-nevelő munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,
  • a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,
  • a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,
  • az oktató és nevelő munka színvonala a tanítási órákon:
    o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés,
    o a tanítási óra felépítése és szervezése,
    o a tanítási órán alkalmazott módszerek,
    o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán,
    o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése,
    (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösség javaslata alapján az iskola igazgatósága határozza meg.)
  • a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.

3. Az intézmény szervezeti felépítése, a vezetők közötti kapcsolattartás rendje

3.1. Az iskola szervezeti felépítése

  Az iskola igazgatója

  Az iskola vezetője felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, takarékos gazdálkodásáért, gyakorolja a munkáltatói jogokat (kivéve a kinevezés és a munkaviszony megszüntetése), felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, képviseli az intézményt, és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe.
A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja.
A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért.
A köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként helyetteseire, vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.
Az intézményvezető megbízott magasabb vezető.

  Az igazgató feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök:

  Az általános igazgatóhelyettesnek:

  • A közismereti oktatók helyettesítések beosztása
  • Tanulmányi versenyek szervezése
  • Az SNI-s és a BTMN-es tanulókkal kapcsolatos adminisztráció irányítása
  • A tanulók testneveléssel (gyógytestneveléssel, felméréssel) kapcsolatos adminisztrációjának irányítása
  • Intézményi rendezvények szervezése esetén az iskola képviselete

  A szakmai igazgatóhelyettesnek:

  • A szakmai oktatók helyettesítések beosztása
  • A szakmai versenyek szervezése, lebonyolítása
  • A szakmai képzésekhez szükséges anyagfelhasználások engedélyezése
  • A munkavédelem irányítása

  Gyakorlati oktatásért felelős igazgatóhelyettesnek:

  • A szakmai gyakorlati oktatás irányítása, kapcsolattartás a külső gyakorlati képzőhelyekkel
  • Szakmai anyagok, eszközök beszerzése
  • Összefüggő szakmai gyakorlat szervezése

  Az iskola igazgatósága

  Az iskola igazgatóságát az igazgató (tagintézmény-vezető), valamint közvetlen munkatársai (helyettesek) alkotják.
A helyetteseket a főigazgató nevezi ki az igazgató javaslatára, aki a helyettesek személyére vonatkozóan kikéri a tantestület véleményét. Az igazgatóhelyettesek megbízott magasabb vezetők.
Az igazgatóhelyettesek munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz.
Az igazgató rendszeresen (hetente egyszer) tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti.

Az iskola vezetősége

  Az iskola vezetőségének tagjai:

  • igazgató,igazgatóhelyettesek
  • szakmai munkaközösségek vezetői,
  • a Közalkalmazotti Tanács elnöke,
  • szülői munkaközösség képviselője,
  • a diákönkormányzat vezetője.

Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége félévenként egy-két alkalommal tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről szükség esetén emlékeztető készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is elláthatnak.

3.2. A vezetők közötti feladatmegosztás

Az igazgató munkaköri feladatai

Az iskolaigazgató a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, illetve a vezetői munkaköröket ellátók bevonásával, a feladat ellátására történő utasítással látja el.

Általános vezetési feladatok

Szakmai alapdokumentummal kapcsolatos feladatok
Az intézmény szakmai alapdokumentumában foglaltakat figyelemmel kíséri, ha szükséges, módosítást kezdeményez.
A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatos feladatok
Elkészíti - a szakmai alapdokumentumban foglaltak részletezéseként - az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát.
Gondoskodik az SZMSZ elfogadtatásáról.
Gondoskodik az SZMSZ rendszeres felülvizsgálatáról, kiegészítéséről, jóváhagyásáról.
Házirenddel kapcsolatos feladatok
Gondoskodik a házirend elkészítéséről, aktualizálásáról, elfogadásáról.
Gondoskodik a házirend jóváhagyásáról.
Adatnyilvántartás, -kezelés
A meghatározó intézményi dokumentumok nyilvánossága
Biztosítja az SZMSZ, a házirend, és a pedagógiai program nyilvánosságra hozatalát.
Munkáltatói jogkörök gyakorlása
Gyakorolja a főigazgató által átadott munkáltatói jogokat.

Az intézmény közoktatási feladataihoz kapcsolódó vezetési feladatok

Pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok
Irányítja a pedagógiai program elkészítésének feladatait, gondoskodik a pedagógiai program összeállításáról.
A pedagógiai programot - elfogadás céljából - átadja az oktatói testületnek.
Gondoskodik a pedagógiai program jóváhagyásáról.
Munkatervvel kapcsolatos feladatok
Részt vesz az iskolai munkaterv elkészítésében, továbbá a munkaterv keretében meghatározza a tanév helyi rendjét.
A munkaterv elkészítése során kikéri a szülői szervezet, a tanulókat érintő programok vonatkozásában a diákönkormányzat, a gyakorlati képzés szervezőjének véleményét.
Nevelőtestülettel kapcsolatos feladatok
Vezeti az oktatói testületet.
Előkészíti az oktatói testület jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi azok végrehajtását.
Irányítja és ellenőrzi a nevelő és oktató munkát.
Az iskolai oktatás megszervezése
Irányítja az iskolában folyó nevelő-oktató munkát az intézmény pedagógiai programja alapján.
Döntési, együttműködési feladatok
Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe.
Együttműködik a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, diákönkormányzattal, szülői szervezetekkel, közalkalmazotti tanáccsal.

Egyéb feladatok:

Gondoskodik a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséről.
Irányítja a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát.
Irányítja a tanulóbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenységet.
Gondoskodik a tanuló felvételével, a tanulói jogviszony megszűnésével, tanuló fejlődésével, tanulmányi előmenetelével kapcsolatos feladatok elvégzéséről.
A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi.

Az intézmény költségvetéséhez kapcsolódó vezetési feladatok

Az intézmény működtetése
A Miskolci SZC költségvetése alapján biztosítja az intézmény működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket.
Az iskolaigazgató felelős a takarékos gazdálkodásért.
Gazdálkodástervezéssel, beszámolással kapcsolatos feladatok
Részt vesz az intézmény gazdálkodási koncepciójának összeállításában.
Gondoskodik a fenntartó által kért gazdálkodással kapcsolatos információk továbbításáról.

Szakképzéssel kapcsolatos feladatok

Az intézmény elhelyezkedése az oktatási struktúrában
Feladata, hogy a szakok, a szakmastruktúrák kialakításánál vegye figyelembe az általános szakember igényeket, valamint a fenntartó elvárásait.
Szakképzés feltételeinek megteremtése
Gondoskodik az intézményen belül, illetve kívül a szakképzés személyi, tárgyi, szakmai követelményeinek biztosításáról.
Gondoskodik az intézményen kívüli szakképzéshez kapcsolódó szerződések megkötéséről, rendszeres felülvizsgálatáról.

Általános igazgatóhelyettes munkaköri feladatai

Vezetési feladatok

Szakmai alapdokumentummal kapcsolatos feladatok
Az intézmény szakmai alapdokumentumában foglaltakat figyelemmel kíséri, indokolt esetben észrevételt tesz az iskolaigazgatónál.
A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatos feladatok
Közreműködik az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elkészítésében.
Részt vesz az SZMSZ rendszeres felülvizsgálatában, kiegészítésében.
Házirenddel kapcsolatos feladatok
Közreműködik a házirend elkészítésében, aktualizálásában.
Javaslatokat tesz a házirend módosítására.
Adat nyilvántartás, -kezelés
Részt vesz az adatok nyilvántartásában, kezelésében.
A meghatározó intézményi dokumentumok nyilvánossága
Közreműködik a Pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend nyilvánosságra hozatalában.
Munkáltatói jogkörök gyakorlása
Az iskolaigazgatót akadályoztatása esetén – az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - az általános igazgatóhelyettes helyettesíti.

Pedagógiai, szakmai, ügyviteli feladatok

Pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok
Szaktudásával támogatja a pedagógiai program elkészítését.
Részt vesz a pedagógiai program összeállításában.
Kikéri a diákönkormányzat, a szülői szervezet véleményét.
Munkatervvel kapcsolatos feladatok
Részt vesz a tanév rendjének meghatározásában.
A munkaterv elkészítése során kikéri a diákönkormányzat, a szülői szervezet véleményét.
Nevelőtestülettel kapcsolatos feladatok
Segíti az oktatói testület vezetését.
A vezetők közötti munkamegosztásnak megfelelően irányítja a közismereti munkaközösségek munkáját, részt vesz azok megbeszélésein.
Ellenőrzi a szakköri foglalkozásokat, a korrepetálásokat, illetve ezen tanórán kívüli foglalkozások adminisztrációját, a foglalkozási naplók vezetését.
Folyamatosan figyelemmel kíséri a tantárgyi eszközök használatát, javaslatot tesz új vásárlásokra, beszerzésekre.
A közismereti órákat rendszeresen látogatja. Tapasztalatait, észrevételeit óralátogatási naplójában rögzíti, az illetékes pedagógussal megbeszéli. Erről szükség szerint tájékoztatja az igazgatót. Az éves tapasztalatok összegzéseként az év végi értekezlet anyagához írásos jelentést ad.
Különös gonddal segíti a kevés gyakorlattal rendelkező oktatókat!
A szakmai igazgatóhelyettessel elkészíti a tantárgyfelosztást, majd elkészíti, vagy elkészítteti az órarendet, a tanterembeosztást, az oktatók ügyeleti rendjét. A tantárgyfelosztás készítésekor koordinálja a munkaközösségi javaslatokat, véleményeket, gondolva az esetleges külső óraadók szükségességére is.
A tanítás zavartalan biztosítása érdekében gondoskodik a hiányzó közismereti oktatók helyettesítéséről, azt a hirdetőtáblán és az elektronikus naplóban is dokumentálja.
Az igazgatóval megosztva látogatja, ill. ellenőrzi a szülői értekezleteket, tömegsport-foglalkozásokat, a rendkívüli tárgyak óráit, a szakköröket, korrepetálásokat.
Elkészíti a különböző, tanév közbeni (év eleji és év végi) jelentéseket, statisztikákat.
Elbírálja, és jóváhagyásra javasolja a közismereti munkaközösségek tanmeneteit.
Az igazgatóval együtt figyelemmel kíséri a megyei és országos pedagógiai és szaktárgyi továbbképzéseket, tanácskozásokat; felhívja erre a tantestület figyelmét, ösztönözve az azokon való részvételre. Nyilvántartja a pedagógusok kötelező 120 órás továbbképzését.
Segíti, koordinálja és ellenőrzi a közismereti házi versenyeken a munkaközösségek munkáját, szervezi a megyei versenyek és az OKTV iskolai fordulóit.
Az igazgatóval való munkamegosztás szerint ellenőrzi az oktatói testület szakmai munkáját, munkafegyelmét, a tantervek és tanmenetek szerint előrehaladást, az egységes szaktárgyi követelményrendszer betartását.
Közreműködik a tanulók felvételével, a tanulói jogviszony megszűnésével, a tanuló fejlődésével, tanulmányi előmenetelével kapcsolatos feladatok ellátásában.
Segíti a 12.-es osztályfőnököket a tanulók továbbtanulásával kapcsolatos munkában.
Szervezi a különböző tanulmányok alatti és tanulmányokat lezáró vizsgákat, úgymint: javítóvizsgát, osztályozó vizsgát, írásbeli és szóbeli érettségi vizsgát, különbözeti vizsgát (közismereti tárgyból), s felelős a vizsgákkal kapcsolatos mindennemű adminisztrációért.
Elkészíti az írásbeli vizsgák felügyeleti rendjét.
Esetleges mulasztások esetén kezdeményezi az érintettek fegyelmi felelősségre vonását.
Elkészíti az iskola pedagógusainak szabadságolási tervét, a szabadságokat nyilvántartja.
Felveszi a kapcsolatot a Nevelési Tanácsadó Intézettel. Vizsgálatot kér a sajátos nevelési igényű tanulóknál (dyslexiás, dysgráfiás, stb).

Gazdasági, pénzügyi feladatok

Gondoskodik az oktatók adminisztrációs munkájának irányításáról, ellenőrzéséről – osztálynaplók, anyakönyvek, bizonyítványok, ellenőrzők vezetésén keresztül.
Felelős a túlórák elszámolásáért.
Mindig időben megrendeli az iskolai dokumentumokat /napló, ellenőrzőkönyv, érettségi bizonyítvány, diákigazolvány stb./, gondoskodik az egységes kitöltésükről.
Ellenőrzi a területéhez tartozó szertárak leltározási anyagait, hiányosságok tapasztalása esetén felelősségre vonást kezdeményez.
Az intézmény iratkezelési szabályzatában foglaltaknak megfelelően ellenőrzi az iratkezeléssel megbízott munkáját.
Az iskola gazdasági dolgozójával, a műszaki dolgozóval és a műszaki igazgatóhelyettessel rendszeresen ellenőrzi az iskola belső rendjét, a tantermek, mellékhelyiségek állapotát, és a hiányosságokról, észrevételeiről beszámol az iskola igazgatójának.
Elvégzi a belső ellenőrző munkából ráháruló feladatokat.

Egyéb feladatok

Segíti és ellenőrzi a pedagógus munkakörben dolgozók munkaköri kötelességeinek teljesítését.
Közreműködik a nemzeti és az iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezésében.
Figyeli a különböző pályázati lehetőségeket, maga is részt vesz a pályázatírásban, ill. mozgósítja az iskola dolgozóit is.
A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi.
Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítja.
Heti munkaideje 40 óra, amelyből a heti tanóráinak száma a jogszabályban megállapítottak szerinti, a többi időt igazgatóhelyettesi teendők ellátására fordítja.
Vezető beosztású munkatársként segíti és támogatja az igazgató munkáját az itt meg nem határozott aktuális feladatok megvalósításában és ellenőrzésében.

A szakmai igazgatóhelyettes munkaköri feladatai

Vezetési feladatok

Szakmai alapdokumentummal kapcsolatos feladatok
Az intézmény szakmai alapdokumentumában foglaltakat figyelemmel kíséri, indokolt esetben észrevételt tesz az iskolaigazgatónál.
A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatos feladatok
Közreműködik az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elkészítésében.
Részt vesz az SZMSZ rendszeres felülvizsgálatában, kiegészítésében.
Házirenddel kapcsolatos feladatok
Közreműködik a házirend elkészítésében, aktualizálásában.
Javaslatokat tesz a házirend módosítására.
Adatnyilvántartás, -kezelés
Részt vesz az adatok nyilvántartásában, kezelésében.
Munkáltatói jogkörök gyakorlása
Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítését a szakmai igazgatóhelyettes látja el.

Szakmai, pedagógiai feladatok

Pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok
Szaktudásával támogatja a pedagógiai program elkészítését.
Részt vesz a pedagógiai program összeállításában.
Munkatervvel kapcsolatos feladatok
Részt vesz a tanév rendjének meghatározásában.
Nevelőtestülettel kapcsolatos feladatok
Támogatja az igazgatót a szakképzés országos, területi, és helyi helyzetének, körülményeinek megismerésében, várható irányainak meghatározásában. Javaslatot tesz új szakok, szakképesítések indítására.
Figyeli a szakmai képzéssel kapcsolatos jogszabályokat.
Segíti az oktatói testület vezetését. Különös gonddal segíti a kevés gyakorlattal rendelkező oktatókat.
Szervezi és irányítja a szakmai munkaközösségek munkáját, minősíti évközi és év végi teljesítményüket.
Figyelemmel kíséri a szaktantermek, laboratóriumok, tanműhelyek helyiségeinek és berendezéseinek szakmai színvonalát, irányítja azok fejlesztését és korszerűsítését.
A szakmai munkaközösségek bevonásával előkészíti és az igazgatónak jóváhagyásra javasolja területe tantárgyfelosztását.
Ellenőrzi és jóváhagyja a szakmai elméleti és gyakorlati tanmeneteket, a műszaki jellegű szakkörök munkaterveit.
Elkészíti a szakmai tantárgyi programokat, véleményezi a szakmai munkaközösségi munkaterveket, az igazgatói jóváhagyás után segíti és ellenőrzi azok maradéktalan megvalósítását. Kidolgozza, aktualizálja, esetenként ellenőrzi a szakmai dokumentumokat.
Megszervezi a házi szakmai tanulmányi versenyeket, ellenőrzi az előkészítő munkát, és irányítja az OSZTV, SZKTV, ÁSZÉV-re való felkészülést.
Rendszeresen látogatja a szakmai elméleti órákat és gyakorlati foglalkozásokat. Tapasztalatait, észrevételeit óralátogatási naplójában rögzíti, az érdekeltekkel megbeszéli. Erről szükség szerint tájékoztatja az igazgatót.
Közreműködik a szakmai vizsgák, különbözeti vizsgák (szakmai tantárgyakból) megszervezésében, lebonyolításában, dokumentálásában.
Figyelemmel kíséri a különböző továbbképzési lehetőségeket, szakmai tanácsadásokat, lehetőség szerint gondoskodva az ezeken való részvételről.
Javaslatot tesz az igazgatónak az oktatói testület tagjainak jutalmazására, kitüntetésére, továbbtanulásukra. Esetleges mulasztások esetén fegyelmi felelősségre vonást kezdeményez.

Gazdasági, pénzügyi, adminisztrációs feladatok

Ellenőrzi a műhelyek, szaktantermek, laboratóriumok leltárait, felelős ezeknek a leltározásoknak a megszervezéséért.
Ellenőrzi és irányítja az anyagbeszerzéssel kapcsolatos tevékenységet, összehangolja az anyagfelhasználást, irányítja, szervezi az eszközellátásokat.
A gazdasági dolgozóval és az általános igazgatóhelyettessel, a bejárásokon szerzett tapasztalatok alapján gondoskodik a hiányosságok pótlásáról, az elvégzendő karbantartási, javítási munkák elvégzéséről.
Elvégzi az iskola belső ellenőrző munkájából ráháruló feladatokat.

Egyéb feladatok

Aktívan részt vesz a pályázatok figyelésében, írásában. Bevonja kollégáit is ezekbe a munkákba.
A munkájához szükséges ismereteket megszerzi. Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítja.
Heti munkaideje 40 óra, amelyből heti tanóráinak száma a jogszabályban megállapítottak szerinti, a többi időt igazgatóhelyettesi teendők ellátására fordítja.
Vezető beosztású munkatársként segíti és támogatja az igazgató munkáját az itt meg nem határozott aktuális feladatok megvalósításában és ellenőrzésében.

A gyakorlati oktatásért felelős igazgatóhelyettes munkaköri feladatai

A szakmai munkaközösségek bevonásával előkészíti és az igazgatónak jóváhagyásra javasolja területe tantárgyfelosztását.
Figyelemmel kíséri a szaktantermek, laboratóriumok, tanműhelyek helyiségeinek és berendezéseinek szakmai színvonalát, irányítja azok fejlesztését és korszerűsítését.
Ellenőrzi és jóváhagyja a szakmai gyakorlati tanmeneteket, a műszaki jellegű szakkörök munkaterveit.
Ellenőrzi és irányítja az anyagbeszerzéssel kapcsolatos tevékenységet, összehangolja az anyagfelhasználást, irányítja, szervezi az eszközellátásokat.
Közreműködik a szakmai vizsgák, különbözeti vizsgák (szakmai tantárgyakból) megszervezésében, lebonyolításában, dokumentálásában.
Szervezi, ellenőrzi a tanulók összefüggő szakmai gyakorlatát. Folyamatosan kapcsolatot tart a külső szakmai gyakorlati helyszínekkel, az iskolát támogató cégekkel. Feladata a szakképzés fejlesztése érdekében minél több céggel együttműködést kialakítani.
Ellenőrzi a műhelyek, szaktantermek, laboratóriumok leltárait, felelős ezeknek a leltározásoknak a megszervezéséért. Gondoskodik a gyakorlati foglalkozások munkavédelmi és balesetvédelmi előírásainak, szabályainak betartásáról kapcsolatot tart az intézmény munka- és tűzvédelmi megbízottjával
A beiskolázási tevékenységben aktívan részt vesz, szakmai bemutatókat, pályaválasztási bemutatókat szervez.
Aktívan részt vesz a pályázatok figyelésében, írásában. Bevonja kollégáit is ezekbe a munkákba.
A munkájához szükséges ismereteket megszerzi. Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítja.
Heti munkaideje 40 óra, amelyből heti tanóráinak száma a jogszabályban megállapítottak szerinti, a többi időt a gyakorlati oktatásvezetői teendők ellátására fordítja.
Vezető beosztású munkatársként segíti és támogatja az igazgató munkáját az itt meg nem határozott aktuális feladatok megvalósításában és ellenőrzésében.

3.3. Az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend

Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti.
Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egymást kölcsönösen helyettesíti, az igazgató és az általános igazgatóhelyettes együttes távolléte esetén a szakmai igazgatóhelyettes végzi a helyettesítést. A szakmai igazgatóhelyettes és a gyakorlati oktatásért felelős igazgatóhelyettes egymást kölcsönösen helyettesítik.
Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki.
Az igazgató döntési és egyéb jogait részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását.

3.4. A vezetők közötti kapcsolattartás rendje

A vezetők feladataikat minden hét elején vezetői értekezleten egyeztetik. A vezetői értekezleten részt vesznek az igazgató és az igazgatóhelyettesek. A kibővített vezetői értekezleten részt vesznek a munkaközösség vezetők is.

3.5. A kiadmányozás rendje

Az intézményvezető kiadmányozási jogosultságát a Miskolci Szakképzési Centrum szabályzatai tartalmazzák. A kiadványozási jog magában foglalja az intézkedést, a döntést valamint az irat irattárba helyezésének jogát. A kiadványozott irat tartalmáért és alakiságáért a kiadványozó felelős. Átruházott kiadványozási jog tovább nem ruházható.
Külső szervhez vagy személyhez kiadmányt (hivatalos iratot) csak hitelesen lehet továbbítani. Akkor hiteles a kiadmány, ha

  • a kiadmányozó saját kezűleg írta alá,
  • feltüntette a beosztását,
  • az aláírás mellett szerepel az intézmény hivatalos bélyegzőlenyomata,
  • az iratot iktatószámmal látták el.

A kiadmányozás és az iratkezelés részletes szabályait az Iratkezelési szabályzat tartalmazza.

3.6. Az intézményi képviselet szabályai

A sajtóval való kapcsolattartásra a centrum főigazgatója és a kancellár jogosult, e jogosultságát eseti jelleggel az igazgatóra átruházhatja.
A szakképző intézményt a külső kapcsolatokban a főigazgató és a kancellár képviseli. Az igazgató eseti megbízás szerint tart kapcsolatot a külső szervekkel.
Az intézmény képviseletére a hatáskörébe tartozó ügyekben az intézményvezető jogosult. Akadályoztatása esetén az intézmény képviseletét a jelen SzMSz-ben, az igazgató helyettesítésére vonatkozóan leírtak szerint látják el a munkatársai.
Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató minden ügyben, az igazgatóhelyettesek a vizsgairatok hitelesítését kivéve minden ügyben, az osztályfőnök és az érettségi, illetve szakmai vizsga jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor.
Az intézményben használatos valamennyi bélyegzőről, annak lenyomatáról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell, hogy a bélyegzőt ki és mikor vette használatba, melyet az átvevő személy a nyilvántartásban aláírásával igazol. A nyilvántartás vezetéséért az iskolatitkár felelős. Az átvevők személyesen felelősek a bélyegzők megőrzéséért. A bélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, nyilvántartásáról, cseréjéről és évenkénti egyszeri leltározásáról az iskolatitkár gondoskodik.

4. Az intézményen belüli kapcsolattartás rendje és formái

4.1 Az iskolaközösség

Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjainak érdekeit, az iskolaközösség jogosítványait az e fejezetben felsorolt közösségek érvényesíthetik az ismertetett módokon.

4.2 Az iskolai alkalmazottak közössége

Az iskolai alkalmazottak közössége a Miskolci SZC Bláthy Ottó Villamosipari Technikumban alkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll.
Az iskolai alkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a szakképzésről szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek) szabályozzák.

4.3 Az oktatók közösségei

  4.3.1 Oktatói testület

Az oktatói testület a szakképző intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Az oktatói testület a szakmai oktatási kérdésekben, a szakképző intézmény működésével kapcsolatos ügyekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.
Az oktatói testület dönt:

  • a szakképző intézmény szakmai programjának, illetve a szakmai képzés képzési programjának elfogadásáról,
  • a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének elfogadásáról, (A szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatát és házirendjét, továbbá azok módosítását az oktatói testület a főigazgató és a kancellár egyetértésével fogadja el)
  • a szakképző intézmény éves munkatervének elfogadásáról,
  • a szakképző intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,
  • a továbbképzési program elfogadásáról,
  • az oktatói testület képviseletében eljáró oktató kiválasztásáról,
  • a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításáról, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról,
  • a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek fegyelmi ügyeiben.

Az oktatói testület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a szakképző intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.
Az oktatói testület véleményét ki kell kérni:

  • a szakképző intézményi felvételi követelmények meghatározásához,
  • a tantárgyfelosztás elfogadása előtt,
  • az egyes oktatók külön megbízásának elosztása során,
  • az igazgatóhelyettesek megbízása, megbízásának visszavonása előtt.

4.3.2. Az oktatói testület értekezletei

A tanév során az oktatói testület az alábbi értekezleteket tartja a munkatervben meghatározottak szerint:

  • tanévnyitó, tanévzáró értekezlet,
  • félévi és tanév végi osztályozó értekezlet,
  • tájékoztató és munkaértekezletek,
  • nevelési értekezlet (évente legalább egy alkalommal),
  • rendkívüli értekezletek (szükség szerint).

Rendkívüli oktatói testületi értekezleteket kell összehívni, ha az oktatói testület tagjainak legalább 25%-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja.

  • Az oktatói testület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint 50%-a jelen van az értekezleten.
  • Az oktatói testület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve az SzMSz másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
  • Az oktatói testület személyi kérdésekben és minden olyan kérdésben, melyben a többség kéri, titkos szavazással is dönthet.
  • Az oktatói testület értekezleteiről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni.
  • Az oktatói testületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak az oktatói testület egy része vesz részt az adott értekezleten (ilyen értekezlet lehet pl. az egy osztályban tanító nevelők értekezlete, vagy a munkaközösségek értekezletei, stb.).

4.3.3 Az oktatói testület feladatainak átruházása

Az oktatói testület

  • az intézmény szakmai programjának,
  • az intézmény által szervezett szakmai képzés képzési programjának,
  • az intézmény szervezeti és működési szabályzatának,
  • a házirend elfogadásának és módosításának, valamint

a fegyelmi eljárás megindításának kivételével, a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre - bizottságot hozhat létre.
A feladatok átruházása során az alábbiak szerint kell eljárni:

  • Az oktatói testület az oktatói testületi értekezleten megválasztja azt a személyt, személyeket vagy bizottságot, akinek a feladatköréből át kíván adni.
  • A megválasztásra kerülő személyre, személyekre az oktatói testület bármelyik tagja – az igazgató is – javaslatot tehet.
  • A szavazás előtt a jelöltnek nyilatkoznia kell, hogy a megbízást elfogadja-e.
  • Az oktatói testület meghatározza azt a határidőt is, amelyre a jelöltnek el kell készítenie a beszámolóját.
  • A feladat elvégzését követően elkészített beszámolót az oktatói testület előtt ismertetni kell.
  • Az oktatói testület tagjai kérdéseket tehetnek fel a megbízottnak, megbízottaknak, véleményt alkothatnak, majd ezt követően szükséges, hogy a beszámolót elfogadják, amely a feladat elvégzését igazolja.
  • Az átadással kapcsolatos valamennyi dokumentumot egy iktatószám alatt az iskola irattárába kell elhelyezni.

4.4 A szakmai munkaközösségek együttműködése, részvételük az oktatók munkájának segítésében

Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:

  • Osztályfőnöki munkaközösség: tagjai: az iskola valamennyi osztályfőnöke
  • A matematika-fizika munkaközösség: tagjai a matematika, fizika tantárgyakat tanító pedagógusok.
  • Magyar-történelem munkaközösség: tagjai a magyar nyelv és irodalom, történelem, etika és művészetek tantárgyakat tanító pedagógusok.
  • Idegen nyelvi munkaközösség: tagjai az idegen nyelveket oktató pedagógusok.
  • Elektrotechnika-elektronika munkaközösség: tagjai az elektrotechnika-elektronika szakterülethez tartozó elméleti és gyakorlati tantárgyakat tanító pedagógusok.
  • Informatika munkaközösség: tagjai az informatika szakterülethez tartozó tantárgyakat oktató pedagógusok.

A szakmai munkaközösségek feladatai:

  • A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és az oktatók, illetve a munkaközösség tagjai között.
  • A munkaközösség-vezető összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a félévi és a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról az igazgatónak.
  • A munkaközösségek részt vesznek az intézmény oktatóinak belső értékelésében.
  • Pedagógiai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját (részt vesznek ezen tevékenységek irányításában és ellenőrzésében).
  • Kiemelt feladatuk a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése.
  • Részt vesznek az iskolai nevelő-oktató munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítésében).
  • Törekednek az egységes követelményrendszer kialakítására, folyamatosan felmérik a tanulók ismeretszintjét, értékelik azt.
  • Pályázatokat, tanulmányi versenyeket szerveznek, írnak ki és bonyolítanak le.
  • Összeállítják az érettségi- és a képesítő vizsgák tételsorait, értékelik a vizsgák eredményeit.
  • Segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját.

A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái

A szakmai munkaközösségeknek különösen a következő területeken kell együttműködniük:

  • a tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztése – az egyes tantárgyak lehetőségeinek feltárásával és a feladatok, módszerek egyeztetésével,
  • a módszertani kultúra fejlesztése – közös belső továbbképzések és bemutató órák szervezése,
  • a gyakornokok, a pályakezdő és a gyesről visszatérő pedagógusok munkájának segítése,
  • szabadidős programok szervezése,
  • az egészségfejlesztési és környezetnevelési programok megvalósítsa,
  • gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység,
  • hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása,
  • SNI-s tanulók fejlesztése,
  • iskolai pályázatok kidolgozása és megvalósítása,
  • beiskolázási tevékenység.

A szakmai munkaközösségek munkatervükben meghatározottak szerint évente legalább egyszer szakmai tapasztalatcserét, belső továbbképzést tartanak.

4.5 A szülők közösségei

Az iskolában szülői szervezet működik:

  • Az osztályok szülői közösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják.
    Az osztályok szülői közösségei a feladataik megoldására saját döntésük alapján tisztségviselőket választanak (elnök, elnökhelyettes).
    Az osztályok szülői közösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez.
  • A szülői közösség legmagasabb szintű döntéshozó szervezete az iskolai szülői szervezet.
    Az iskolai szülői szervezet munkájában az osztály szülői közösségek elnökei és elnökhelyettesei vesznek részt.
    Az iskolai szülői szervezet háromtagú elnökséget választ nyílt szavazással. Az elnökség tagjai: elnök és két elnökségi tag.
    Az iskolai szülői szervezet elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot.
    Az iskolai szülői szervezet akkor határozatképes, ha azon az érdekeltek több mint 50%-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
    Az iskolai szülői szervezet az iskola igazgatója hívja össze tanévenként legalább két alkalommal (ezeken az igazgató tájékoztatást ad az iskola feladatairól, tevékenységeiről).

Az iskolai szülői szervezet:

  • Megválasztja saját tisztségviselőit.
  • Kialakítja saját működési rendjét.
  • Az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét.
  • Képviseli a szülőket és a tanulókat a nemzeti köznevelésről szóló törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében.
  • Véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, a szülői szervezetet a jogszabályban megfogalmazottakon túl egyetértési jog illeti meg a házirend, az adatkezelési szabályzat és a SzMSz elfogadásakor, módosításakor.
  • Véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A szülők tájékoztatásának formái

Szülői értekezletek
Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az intézmény tanévenként legalább három szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az igazgató-helyettes, vagy az osztályfőnök rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze.

Fogadóórák
Az intézmény valamennyi oktatója tanévenként egy alkalommal tart fogadóórát. Előzetes bejelentkezés alapján egyéb időpontban is lehetőség van az oktatókkal történő konzultációra.

A szülők írásbeli tájékoztatása
Az osztályfőnökök tanévenként két alkalommal írásban értesítik a tanulók szüleit gyermekük tanulmányi előmeneteléről, mulasztásairól.
A KRÉTA rendszeren keresztül az intézmény tájékoztatja a szülőket a tanulók előmeneteléről, mulasztásairól, illetve az üzeneteken keresztül az aktuális információkról is Az elektronikus naplóhoz való hozzáférés szabályait a Házirend tartalmazza.

4.6 A tanulók közösségei

  4.6.1 Az osztályközösségek

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezető – az osztályfőnök áll. Az osztály az osztályközösség tagjaiból osztálytitkárt, esetenként egyéb tisztségviselőket választ.

  4.6.2 A diákkörök

A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolai diákköröket az iskola éves munkaterve tartalmazza.
A diákkörök tagjaik közül – igény esetén – egy-egy képviselőt választhatnak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.

  4.6.3 Az iskolai diákönkormányzat

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szakképző intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

  • a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,
  • a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,
  • a pályázati kiírások, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,
  • a szakképző intézményi sportkör működési rendjének megállapításához,
  • az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,
  • a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,
  • a házirend elfogadásához,
  • az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál.

Lehetővé kell tenni,

  • hogy a diákönkormányzat képviselője részt vegyen a tanulóbaleset kivizsgálásában,
  • hogy a fegyelmi eljárásban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson. A fegyelmi bizottság elnöke meghallgatja a diákönkormányzat jelen lévő képviselőjének a véleményét, aki a fegyelmi büntetésre is javaslatot tehet.

A diákönkormányzat feladata továbbá:

  • a tanulók beilleszkedésének elősegítése;
  • a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásának biztosítása, a megvalósulás figyelemmel kísérése;
  • az iskola kulturális- és sport életében való részvétel (rendezvények, ünnepélyek, megemlékezések);
  • a mindennapi társas érintkezéssel kapcsolatos értékek, kulturált viselkedési formák kialakítása;
  • az iskolai hagyományok ápolása, hagyományteremtő tevékenység.

Diákközgyűlés

A tanulók szervezett vélemény-nyilvánításának és tájékoztatásának legfontosabb fóruma a diákközgyűlés, amelyet tanévenként legalább egy alkalommal össze kell hívni.
A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.
A diákközgyűlés – az iskolai vagy kollégiumi diákönkormányzat döntése alapján – küldöttgyűlésként is megszervezhető. Megtartásának idejét a tanév munkatervében rögzíteni kell.
Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskolavezetés képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, kiemelten foglalkozik a tanulói jogok érvényesülésével.
A diákközgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek az iskola vezetéséhez.
A vezetőkre, oktatókra, az iskolára, a kollégiumra és a tanulókra vonatkozó véleménynyilvánítás szervezett formában a diákközgyűlés keretében lehetséges.

4.6.4 A diákönkormányzat és a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje

Az iskolai diákönkormányzatot munkájában a nevelési igazgatóhelyettes segíti.
Az iskolai diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, melyen az iskola igazgatójának tájékoztatnia kell a tanulókat az iskolai élet egészéről, az aktuális problémákról és eredményekről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.
A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője is kezdeményezheti, az összehívásáért az igazgató a felelős.

4.6.5 A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása

Az iskolai diákönkormányzat az igazgatóval vagy a nevelési igazgatóhelyettessel való egyeztetést követően térítésmentesen használhatják feladataik megvalósításához, az iskolai rendezvények, vagy a diákok öntevékeny csoportjai által szervezett rendezvények lebonyolításához az iskola létesítményeit. Az esetlegesen okozott kárért kártérítési felelősséggel tartoznak.

4.6.6 Az iskolai sportkör, a kapcsolattartás formái

Iskolánkban a Bláthy Ottó Középiskolai Diák Sport Club-bal történt megállapodás alapján működnek a sport szakosztályok a tanulók igényeit figyelembe véve és a személyi és tárgyi feltételeinket alapul véve.
Az iskolavezetés és a sportkör vezetése közötti kapcsolattartás
Az iskola és a diáksportkör vezetése közötti kapcsolattartás alapja a diáksportkör munkaterve, amelyet az iskola igazgatója a tanév munkatervének elkészítése előtt beszerez. A diáksportkör elnöke a tanév végén beszámol a sportkör tevékenységéről, az eredményekről listát készít, amelyet az iskola vezetése beemel a tanévről szóló beszámolóba, megjelenít az iskola weblapján. Egyebekben a diáksportkör vezetőjével napi operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetője.
Az iskolai sportkör az igazgatóval való egyeztetést követően térítésmentesen használhatja feladatai megvalósításához, működéséhez, az iskolai rendezvények lebonyolításához az iskola létesítményeit. Az esetlegesen okozott kárért kártérítési felelősséggel tartoznak.
A Bláthy Ottó Középiskolai Diák Sport Club működéséhez szükséges feltételek biztosítása
Az iskolai sportkör az igazgatóval való egyeztetést követően térítésmentesen használhatják feladataik megvalósításához, a sportkör működéséhez, az iskolai rendezvények, vagy a diákok öntevékeny csoportjai által szervezett rendezvények lebonyolításához az iskola létesítményeit. Az esetlegesen okozott kárért kártérítési felelősséggel tartoznak.
Az iskolai sportkör munkáját a nevelési igazgatóhelyettes segíti.

4.7 Alapítvány

A Bláthy Ottó Alapítvány részt vesz a szakmai munkánk támogatásában, a tanulók jutalmazásában, szakmai, kulturális programok szervezésében és lebonyolításában.
A kuratórium elnökével és tagjaival a kapcsolatot az iskola igazgatója tartja.
Az alapítvány az igazgatóval való egyeztetést követően térítésmentesen használhatja feladataik megvalósításához, működéséhez, az iskolai rendezvények lebonyolításához az iskola létesítményeit. Az esetlegesen okozott kárért kártérítési felelősséggel tartoznak.

4.8 Képzési tanács, a vezetők és a képzési tanács közötti kapcsolattartás

A 12/2020 (II.7) Kormányrendelet 324. § (1) alapján a képzési tanácsot létre kell hozni, ha a kiskorú tanulók törvényes képviselői, a tanulók vagy az oktatói testület közül legalább kettőnek a képviselői kezdeményezik.
A képzési tanács figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a nevelő és oktató munka eredményességét.
A képzési tanács a tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a szakképző intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet az oktatói testület értekezletein.
A képzési tanács véleményt nyilváníthat a szakképző intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

Ki kell kérni a képzési tanács véleményét

  • a szakképző intézmény szakmai programjának,
  • szervezeti és működési szabályzatának,
  • házirendjének elfogadása és módosítása előtt,
  • az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál
  • a szakképző intézmény minőségirányítási rendszerének készítésénél és annak módosításánál,
  • az éves munkaterv elkészítésénél.

A képzési tanács képviselője részt vehet a tanulóbaleset kivizsgálásában.
Az igazgató munkáját az oktatói testület és a képzési tanács a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli.

A vezetők és a képzési tanács közötti kapcsolattartás:
A szakképző iskola vezetője a képzési tanácsba delegált képviselő útján tartja a kapcsolatot a szervezettel.

4.9 Egyéb foglalkozások célja, formái, időkeretei

Az intézmény – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint egyéb foglalkozásokat szervez.
Egyéb foglalkozás: a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, szakmai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja.
A foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülők, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál.
Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezett, rendszeres nem tanórai foglalkozás. Az iskola igazgatója minden év március 30-ig elkészíti a választható tantárgyak és egyéb foglalkozások listáját, heti óraszámát, tervezett tanító oktatóját és jóváhagyásra elküldi a fenntartónak.
Az engedélyek alapján az iskola igazgatója minden év április 15-ig elkészíti, majd közzéteszi a tájékoztatót a választható tantárgyakról, a közép-és emelt szintű érettségi felkészítésekről, valamint az egyéb foglalkozásokról.
A tanuló május 20-ig írásban közli választását az iskolával. A tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanórai foglalkozást. A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és a választott, valamint az egyéb foglalkozásokon.
A szakkörök, önképzőkörök, diákkörök, sportkörök esetében a minimális csoportlétszám 6 fő. Indításuk minden esetben előzetes igazgatói engedélyhez kötött.

 


Partnereink

SZC logo

Miskolci Szakképzési Centrum


    • Intézmény logo
    • Miskolci Szakképzési Centrum Bláthy Ottó Villamosipari Technikum

      3527 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán út 7.

    • Telefon: +36 46 505 290

      E-mail: titkarsag_blathy@miskolci-szc.hu

      OM azonosító: 203060/004

      Felnőttképzési nyilvántartás száma: E-001290/2015


    2021Miskolci Szakképzési Centrum Bláthy Ottó Villamosipari Technikum